Mikor 7 óra fele hazaértünk a strandról, bementem a fürdőbe, hogy lezuhanyozzak, mert iszonyat meleg volt. Egérkakis volt a fürdőkád, így gondoltam nem megyek, be hátha még az egér ott ólálkodik. Úgyhogy vártam egy kicsit, de végül csak elmentem fürdeni, de nem találkoztam vele. Este mikor 10-kor még kimentem wc-re gondoltam előbb kicsit zajongok, és felkapcsolom a lámpát, mielőtt benyitnék. Hallottam, hogy valami a fürdőkádba eszeveszettül kapirgál. Bementem és szegény egérke halálra volt rémülve, hogy most meg fogjuk őt ölni. Szóltam anyunak, és kerestem egy üveget. Szépen beletettem és átvittem a másik oldalra elengedni. Boldogan ugrott ki az üvegből és másodpercek alatt eliszkolt. Légy boldog kisegér :)

2013. augusztus 7.

Este felébredtem, mert nagyon kellett pisilnem. Kimentem wc-re mikor a folyosóra értem furcsa zajokat hallottam a konyhából. Gyorsan bementem a szobámba, és lefeküdtem. Egyre csak hallom, hogy valami csörömpöl. Nagyon megijedtem. Betörő, vagy mi a csuda, az ami hajnali 2 órakor lent a sötétben mászkál?! Hallom, hogy jön fel a lépcsőn, de csak nagyon lassan. Aztán mikor felér egy nagy csattanás és a fürdőbe megy. Gondoltam, gyorsan kiosonok és átmegyek szólni anyának. És mikor bementünk egy kis denevér volt a fürdőkádba. Gyorsan kimentünk, és gondoltuk, reggelre kirepül. De nem, mert még mindig ott volt, úgyhogy fogtunk egy tenniszütőt és egy nagy tálat és szépen beletettük, majd kitettük őt az ablakba. Mire fél óra múlva megint kinéztünk, már nem volt ott. Valószínűleg, már boldogan repdes és örül, hogy megszabadult a fürdőkádból. Repdess boldogan te ijesztgető denevér! :D

2013. július 28.

Azon a héten a második sérült állat. Ezúttal egy őzike. Hangos, keserves kiáltások hallatszottak mamámék kertjéből. Nem láttunk semmit, de gondoltam átszaladok megnézni. Az eső elkezdett zuhogni, de a bőgés egyre hangosabb lett, így rövidnadrágostul és rövidujjastul átszaladtam mamámékhoz, és futottam ahogy tudtam. Kimentem a kertbe, és egy őzgida feküdt a kerítésnél. Hogy mi baja lehetett nem tudtuk. Eltört-e a lába, elhagyta az anyja, megmérgezték? A bogarak megszállták őt, otthagytuk. Hazaszaladtam, és felhívtuk a vadászokat, de nem jöttek el érte. Másnapra az őzike meghalt. Nyugodj békében :(

2013. június 06.

Délután jöttem haza mamámtól, és lám Rommel szájában egy hosszú gilisztaszerű állatot látok mozogni. Én, mint nagy állatmentő, máris akcióba fogtam, és elvettem tőle a kis siklót. Gyönyörű kékes fekete szín példány volt, sárgás fejjel. Elég hosszúkás volt, de össze volt gabalyodva, féltem, hogy megsérült. Egy csipesz és egy bot segítségével megvizsgáltam, és nem láttam rajta sérüléseket. Betettem egy dobozba, bevittem megmutattam tesómnak, majd leakartuk fényképezni, de akkor már virgonckodott és kimászott a dobozból. Kis híján elmenekült, de betettük egy nagyobb edény szerűségbe és átvittük a másik oldalra, majd elengedtük. Vidáman kúszott végig a táplálékdús, harmatos füvön és másodpercek alatt eltűnt. Légy boldog barátom ;)

2013. június 05.

Reggel anyukám nagyon erős csipogást hallott az udvarról. Kiment, és látta, hogy egy rigó fióka ül az utánfutón, aki kieshetett a fészekből. Rommel megfogta, a szárnya eltört, de azért behoztuk, betettük a ketrecbe és betakartuk. Én még nem voltam itthon, anyukám azt mondta, hogy már 1x kivitték a kertbe, de visszajött, Rommel ismét megfogta, így megint visszakerült a ketrecbe. Mikor hazajöttem, újra kivittük, áttettük a szomszédba, adtam neki gilisztát de nem volt éhes, az anyjaék már nagyon keresik, mert sokszor elrepültek fölötte, csak ahogy nem csipogott nem vették észre. Remélem megtalálják, addig is nézek rá, de mikor 1 órával ezelőtt megnéztem, még ott volt.  Isten áldjon madárpajtás, aki butus volt, mert mindig kiugrott a kezemből :/ :) remélem megtalál az anyukád ^^

Kb. 1 óra múlva: Kimentem megnézni őt, de sajnos már nem mozgott. A szülei nem találták meg. Nyugodj békében :(

2013. május 23.

Már régóta veszélyeztette a fürdőnket egy egér ( legalábbis ezt mondta anyum ) Tegnap reggel, mentem wc-re és no, lám mit látok a fürdőkádba? Nagy nyugodtan ül egy pici szőrgombóc. Ez nem egér volt, ez egy cickány. Sajnos már evett a patkányméregből de nem sokat, így lehet túléli. Anyumék megakarták ölni, de mondtam, hogy csak adjanak egy üveget, beleteszem és elengedem a másik oldalon. Így is lett. Felöltöztem, lefényképeztem, és átvittem a másik oldalra. Még megevett egy magot, és boldogan szaladt el... Légy jó kis barátom ;) Képek is készültek, sőt videó is készült róla, ahogy elengedtem.

2012. október .21

Csütörtök volt, beteg lettem, így otthon maradtam. 9 óra tájékában átmentünk mamámhoz. Anyu kávézni akart, én pedig megszerettem volna nézni az állatokat. Benézek a szobába, és Tefi játszott valamivel... Túl kicsi volt az Mizulinak, de túl nagy egy döglött egérnek. Egy kis madár volt... egy fióka. Azonnal fogtam Tefit és elhesegettem onnan. A fióka még élt. Pislogott! Felvettem és rátettem egy lapátra, majd gyorsan kivittem a kapu elé, el ne kapja Tappy, vagy valamelyik cica. Nagyon remegett, és csukva volt a szeme. Tudtam, hogy el fog pusztulni, hisz még nagyon picike volt. Azért hazavittem. Egy kicsit simogattam a tollait, aztán betettem a ketrecbe. Eldőlt és nem bírt felállni. Hiába állítottam fel, ő mindig eldőlt. Kis idő után becsukta a szemét, és a száját tátogatta. A szárnyával csapkodott, de már nem bírt mozogni. A nyaka is eltörhetett, mert amikor kivittem, a fejét nekem kellett tartanom. Levettem a fáról az eleséget, ami pépesített mag volt, egy kis kukaccal, hernyóval. Ezt még régebben vettük télre, de nem fogyott el, így megmaradt. Amikor tátotta a csőrét én beledobtam kis falatokat. Segítettem neki rágni is, a csőrét fel-le csukogattam. Aztán felvettem és beakartam vinni. Mielőtt kinyitottam az ajtót, rámnézett, megcsapkodta a szárnyát. Bevittem őt, hogy beteszem egy kis rongyba és megetetem még, de akkor a kezemben... örökre elaludt. Már nem lélegzett. Belecsavartam a rongyba, és átvittem mamámhoz. Mama kiásott egy kis lyukat, abba pedig beletettem. Vittem rá napraforgót is, utoljára még megsimogattam, és aztán betettem őt, és betemettük. Kicsit könnyeztem, de nem sírtam, mert tudtam, hogy az anyukája nélkül nem marad meg... pár óra volt, és örökre elaludt a tenyeremben... nyugodj békében kis fiókám :( Szerettelek a pár órában, és megpróbáltalak megmenteni, de sajnos nem ment! Ég álgyon... Remélem hamar az anyukáddal is találkozol, és vele együtt hancúroztok majd egy réten! Nyugodj békében...

2012.június.7

Már szombaton, amikor elköltöztünk, megpillantottunk két kóbor kutyát. Szegénykék tétlenül szaladgáltak a hidegben minuszokban, és ráadásul ennivaló nélkül. Aztán mamám, anyukám és én vittük nekik a maradékot egy tisztásra, nagyon gyorsan mindig megették. Aztán a háznak az udvarába mindig behívogattam a kutyákat, és be is jöttek, mert tudták, hogy csak jót akarok nekik. Játszottam velük, simogattam őket, és adtunk nekik enni meg inni. Az egyik kutyus vizsla keverék, fekete, nőstény, és a hasából ítélve vemhes. A másik is nőstény, ő is szerintünk vemhes, de ő németjuhász keverék, és barnás fekete. Mind a ketten nagyon aranyos kutyák, szelídek, és játékosak. Ők érdemlik a legjobb gazdát. De itt nem szaladgálhatnak az autók között, csak úgy, tétlenül! Hisz valaki olyan vadul vezet, nem látja őket, és elüti. Azt pedig nem bírnám senkinek megbocsátani! Kihívtuk tegnap a menhelyeseket, de sajnos még nem jöttek. Ma is hívtuk őket, de szerintem csak hétfőn jönnek értük. Addig legalább lesz időm elbúcsúzni tőlük. Remélem majd látogathatom őket! De addig is itt maradnak, aminek örülök. A mai kaja bolognai volt, amit a fekete kutyus Hómancs meg is evett. Sajnos Nellinek nem maradt belőle, mert csak kicsi volt, ő meg kóborolt a szomszédban, szóval csak Hómancs evett. Hómancs azért Hómancs mert az egész kutyus fekete, míg az elülső két mancsán egy kis rész fehér, és olyan mintha cipője lenne. Én neveztem így. Nelli pedig azért Nelli, mert olyan szép lányos név, és még a kutyákhoz is illik. Nagyon szép, kedves kutyák, nem szeretném ha bajuk esne! Remélem a menhelyen majd csak jó dolguk lesz. Biztos nem fogom őket elfeledni. Az alábbi képeken ők vannak:

Az első kettőn Nelli a németjuhász keverék, a 3-4.-en pedig Hómancs a vizsla keverék. Nagyon édes kutyák.

2012. március. 10

Minden ekkor kezdődött. Mamámhoz mentünk, ott volt  és Misa is. Bementünk a házba reggeliztünk, majd kimentünk az erdőbe. Hát először kissé untuk. Mire kiértünk nekem rettentően fájt a hasam, szóval még mamám és a keresztapukám , a fát hordta a kis kocsihoz, addig mi a leterített kabátokon feküdtunk. Én Misa lábára tettem a fejem, és úgy szenvedtem. Ő nyugodtan fényképezett. Elment az idő hazamentünk, ettünk egy kicsit játszottunk. és leültünk egy fa deszkára, és Misa oktatott engem  a szép blogos fejlécről. Mikor mentünk volna be mert ezt is nagyon meguntuk, akkor Tappancs a kutyám nagyon szaglászott valamit a kiskocsiban... Azt hittük hogy csalókás a kutyus orra, de aztán valamit feldobott, úgyhogy már lepakoltuk az összes fát a kocsiról, mikor a sarokban gubbasztott egy kicsi szőrös gömb. Mi lehet ez? Egér! Misa kivitte őt a kertbe ahol van egy kapu, úgyhogy a kutya nem bírt utánnunk jönni. Azon aggódtunk, hogy nem fogja túlélni, mert nem lát. Hiába tette le Misa a kezéből a földre, az nem mozdult sehova. Úgy megsajnáltuk, hogy leszaladtam az anyukámhoz és megkérdeztük hogy hazavihetjük-e?  Nem válaszolt rá semmit, csak a mamám, hogy persze! Addig is én egy kis pohárba finom földet tettem, és abba tettük a kis gömböcskét. Úgy csúszott bele, mint a meleg napon, a limonádé a torkodon... Na aztán hoztam egy kis búzát neki. De jó is volt a teraszra vittük őt.Csak hogy a pohárból kimászott. Vittem egy kis játék csónakot, de nosza abból is, a kis ravasz. Aztán egy nagy akváriumba, még táplálkozni is tudott. Haza fele úton azon gondolkoztunk mi legyen a neve. Közben kiderült hogy nem egér, nem patkány hanem cickány!
 Hát igen. Csak otthon volt már nehezebb dolgunk. Az anyukánk nem engedte fel vinni. Azt mondta a tárolóban a hörcsög akváriumban jól el lesz. Le vittük, berendeztük neki és letakartuk egy kicsit. De aztán mikor megint fel mentünk a 3. emeletre, azt mondta: Inkább engedjük el! Lementünk és elengedtük. Búcsóul, még megsimogattam aztán elengedtük. Reméljük még él!
 

2011. október.31