A csincsillák eseménynaptára elég dús. 1524-ben jutott el a csincsilla bunda a Spanyolokhoz, és ezzel együtt a szépséges Izabella királynőhöz is. 1591-ben megemlítették a csincsillát Josef de Acosta Historia natural y moral de las Indias című könyvben. 1782-ben Juan Ignazio Molina megszerezte azt a jogot, mellyel tudományos nevet adhatott a csincsillának. 1829-be megérkezett Londonba egy új látogató. Az állatkert megkapta az első csincsilláját. 1865-ben Németországban a Hamburgi állatkertben először mutattak be csincsillákat. 1874-ben Sir John Murray Vallenárban 500 rövid farkú csincsillával próbált tenyészetet alapítani. Viszont a tenyészetnek véget vetett a környéken lévő élő ragadozók. 1893-ban Dr. Pechuel-Loesche rájött, hogy a csincsilláknak nincs szükség vízre, az életben maradáshoz. 1895-ben újabb ember próbálkozott a tenyészettel. A santigáói Fransico Irrazaval 13 csincsillájával próbált tenyészetet alkotni. 13 csincsillája életét vesztette egy járványban. 1899-ben Chilében a csincsillabunda üzlet eléri a 435 ezres darabszámot. Hiába kérte Frederico Albert 1900-ban santiagói zooológusoktól, hogy védjék a csincsillákat, a kérésre nem figyeltek. 1910-ben Bolívia, Chile, Argentína és Peru kormányai betiltják a csincsillavadászatot, a kihalás ellenére, de a kihalás elkerülhetetlennek tűnik. 1911-1912-ben Mrs. Johnstone Kent grófságban megpróbál 12 csincsillát szabad ég alatt tartani, ám nem sikeres, ezért magához veszi őket. Az első világháború véget vet ennek, ezért a csincsillákat kénytelen volt elajándékozni az állatkertnek. 1912-ben ipcsei Richard Gloecknek sikerül egy két éves bak csincsillához jutnia, és később nőstényt is vásárol hozzá. Sajnos a csincsilla nőstény utód nélkül meghalt. 1919-ben Chapman megszerzi első csincsilláját. 1920-ban engedélyezték az 50 csincsillával kezdő háziasítását. 1923-ban San Pedróban és Californiában Chapman 12 csincsillájával megalapíthatta első csincsilla farmját. 1931-ben egy német úriember Brodie elrabolt 32 csincsillát a farmról és Németországba szökött velük. A csincsillákat horribilis áron, 25.000 Márkáért Németországban, Lengyelországban és Svájcban adja el őket. 1933-ban a csincsilla párok értéke elérte a 3200 dollárt is. 1934-ben Frederik Holst 16 csincsillájával megalapította az első norvég tenyészetet. 1936-ba az USA-ban megalakul az első Csincsilla szervezet. 1945-ben National Chinchilla Breeders of Amerika megalapítja első csincsillás magazinját. 1947-ben az első kanadai szervezet is megalakul. 1948-ban sok évi kutatás után felfedezték a Királycsincsilla nyomait. 1950-ben megalakult Amerikában a csincsillabunda tenyésztők szövetsége Rt. Fritz Ferger 1953-ban Királycsincsillákra bukkan egy bozótban. 1955-ben kaliforniában megszületik az első fehér csincsilla a farmon. 1958-ban Chapman tenyészetét polgám-tartású tenyészetté alakítják. 1963-ban Harry Eckardt kiadja a csincsilla-tenyészet 416 oldalas nagykönyvét. 1967-ben a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet úgy dönt hogy 57 nőstény csincsillát importál. 1977-ben az Ócsai Vörös Október 2000 anyával belefog a tenyészetbe, majd feladja. A 80-as években elindult a csincsillák tartása Magyarországon is! 2002-2003-ban elindul az ország legnagyobb csincsillás oldala.