A csincsilla valódi származása Chile, Peru, Bolívia és Argentína ott is az Andok földjén 3000 m-re a tengerszinttől találhatók. Az indiánok szerint 5000 m-re és találhatók csincsillák. Az inka birodalmában, a mai Peruban már 1000 éve használták a csincsilla bundáját. Ruhát, takarót készítettek belőle, valamint díszeket is varrtak. Viszont a Chincka indiánok között volt a legnépszerűbb ez a kisállat. Ügyesen vadásztak rájuk, nyilakkal, csapdákat tettek ki nekik, főleg húsukért vadászták őket, viszont bundájukat is felhasználták. Az 1500-as években Izabella királynőnek ajándékba egy csincsilla bundából készült köppenyt adtak. A köppeny lényege a kibányászott arany megvédésére szolgált. Azonban Izabella királynőnek nagyon megtetszett a szőrme, ezért egy jezsuitát meg is kértek, hogy nevezze el az állatot. A Chincka indiánok után, a jezsuita a csincsilla nevet adta neki. Az 1800-as évek körül a levadászott példányokról jöttek a szőrmék egész Európába. Azonban később eléggé megnőtt az érdeklődés a prémért, ezért tömérdek szőrme készült és rengeteget hoztak Európába. Ennek következménye az lett, hogy egyre kevesebb csincsilla maradt, és a bundájukból készült ruhák pedig nagyon drágák lettek. Ezért is a chilei kormány betiltatta az ölésüket. 1919-től 1922-ig expedícíóra megy, hogy felkutasson néhány élő példányt. 4300-5500 m között keres csincsillákat. Rio Junkal 1921-ig 11 csincsillát talált. Az egyik viszont elpusztult. Azon kívül 7 hímre és 3 nőstényre lelt. Vegyesen voltak, Lanigera és Costina típusok is. Később a Costina típusok és elpusztultak. 1 évet rászánva kialakított a tökéletes ketrecet neki, hozzászoktatva őket a különbséghez. A chilei kormány először nem akart engedélyt adni erre, 1923-ban azonban mégis megadta.