Miután nyuszinkat állandóan kivettük a ketrecből egy kis 1 órás futásra, szaladgálásra, ismerkedésre, gyakori, hogy mindig ki akar majd jönni. Ha egyszer már kivettük őt, elhalaszhatatlan a mindennapi foglalkozás. Ha még sem vesszük ki mindennap, legalább egy héten egyszer. Mert aztán annyira hozzászokott, és jól esett neki nem abban a kis ketrecben lenni, hogy gyakran rághatja a rácsot, lerághatja róla a festéket. A ketrec záróját is rágcsálhassa, ami egy idő után, elég fejfájdító tud lenni. Ha egyszer kivettük, sose hagyjuk nyitva a ketrec ajtaját, mert könnyen megeshet, hogy kiugrik belőle, és ha magasan van a ketrec, és onnan leugrik, elpusztulhat. Ezért mindennap játszunk vele egy kicsit, és ha már egyszer kivettük, akkor vállaljuk a további kivevését is.