A ma ismert háziló millió évekkel ezelőtt teljesen más formájában jelent meg az őskorban. Hosszú fejlődés során lett olyan, amilyen most. Ezt a fejlődést körülbelül 60 millió éven át tartották. Az első ősló az Eohippus ami 75 millió évvel ezelőtt élt. Nem volt nagyobb egy átlagos kutyánál, elülső lábain négy-négy, még a hátsókon három-három ujj volt. Természetes mérete 36 cm volt, de a legkisebb 25 cm, a legnagyobb 50 cm lehetett. Élőhelye lombos erdők, iszapos tópartok voltak. Fogazata alapján növényevő volt, leveleket, apró cserjéket fogyasztott, színe az őzhez hasonlóan, barna pettyes volt. Ahogy fejlődtek, 25 millió év múlva jelentek meg a fejlettebb ,,lovak" amit Mesohippus és Miohippusnak neveztek. Mind négy lábukon három ujj, táplálékuk növény volt. A miocénben éltek, de egy idő után az őserdőket leváltotta a szavanna és a sztyeppe így az állatok úgy alkalmazkodtak, hogy a talajon lévő füvet megtudják enni, ezért megnyúlt a nyakuk, és füvet ettek inkább, mint leveleket. Hamarosan a szemük és a fejük is megváltozott. A Merychippus nem változott meg annyira az előző őslótól, de ennek a fajtának már nagyobb volt a marmagassága, és a lábain nem ujj, hanem pata volt. A Pliohippus körülbelül 6 millió évvel ezelőtt élő ősló volt, melynek már patái voltak, mint az előző fajnak. És körülbelül 1 millió évvel ezelőtt jelent meg, a ma élő ló.