A szivárványlóri földünk egyik leglátványosabb papagája. A 19-28 centiméteres madár a nevét a színpopás tollazatáról kapta. A feje és a hasa kobaltkék, csőre, szivárványhártyája és begye vörös, háta zöld színű. Ausztrália keleti partvidékein, és Új-Guineában nagy csapatokban él. A szivárványlóri odvas fák üregeiben fészkel. A tojó 2-4 tojást tojik, és 25 napon át gondozza őket, a hím pedig rendszeresen hajnal tájban meglátogatja. Rojtos, kefére emlékeztető nyelve segítségével, könnyedén összegyűjti a virágokból, főleg az eukaliptuszokból a virágport és a nektárt. Ezért nagyon hasznos a virágtermelők számára, mivel beporozza a növényeket, és hozzájárul, hogy még több növény nőlhessen. A nektáron kívül fogyaszt még, magvakat és gyümölcsöket is, de gyakran a virágon talált rovarokat is megeszi.
|