A nagy szarvasbogár egy közismert európai rovarfaj, a kontinens legtermetesebb bogara. Nevét a hímekről kapták, mert agancsra emlékeztető rágószervük van, melyet a párzást megelőző vetélkedésben használ. Zömmel Dél- és Közép-Európa lakója, de Ázsiában Iránig, nyugaton pedig Nagy-Britannia élőhelyének megritkulása miatt példányszáma is lecsökkent. A hím és a nőstény szarvasbogarak között igen nagy eltérések mutatkoznak. A hímek jóval nagyobbak a nőstényeknél. Akár rendszerint 20-80 milliméter hosszúságúak, de ritkán 10 centiméteresre is megnőhetnek, még a nőstények csupán 3-5 centiméteresek. A szarvak, ezek a megnyúlt, erős, 1-2 centiméteres rágók, szintén csak a hímeknél jellemző. Májusban-júniusban szaporodnak. Nappal inaktívak, ilyenkor a fatörzseken pihennek, és szívogatják a nedveket, éjjel repülni indul, párt keresve. A peték körülbelül 2,25 milliméter nagyok. Magyarországon védett, eszmei értékét 2000 forintban szabták meg.