A leggyakrabban hallott állati hang a madárdal. Általában inkább a hímek dalolnak, énekük szólhat a hímeknek, de a nőstényeknek is. A szaporodási időszak kezdetén a hímek territóriumot foglalnak. Az élőhelyük egyik darabját magukénak tekintik, és védelmezik más hímektől. A védelem eszköze az ének, ezzel jelzik a többiek számára, hogy ez a terület már foglalt, és ha nem távoznak, akkor támadásra számíthatnak. Ez a dal a nőstényeknek pont fordítva szól, minél tisztábban és csalogatóbban. A madárdal sok tanult elemet tartalmaz. Az azonos élőhelyen élő madarak éneke hasonlóbb, mint máshoz élő fajtársaiké. A hasonlóság oka az, hogy a madarak a különféle trillákat egymástól tanulják. A nőstények gyakrabban mutatnak felajánlkozó magatartást. Rebegtetik a szárnyaikat és a farktollaikat, amely annak biztos jele, hogy vonzónak találják a hím dalát.