Apró vízi állatok építették a Nagy Korallzátonyt, amely olyan hatalmas, hogy még a Holdról is fel lehet ismerni. Életformák sokaságának ad otthont, olyan tarka és változatos, akár a trópusi esőerdő. Neve ellenére a Nagy Korallzátony nem egyetlen egységből áll, hanem zátonyok egész szövevénye húzódik meg több mint 2000 kilométer hosszúságban Ausztrália északi partjával párhuzamosan, a Dél-Queensland partjainál lévő Lady Eliott-szigettől egészen a Pápua Új-Guinea-ig öbölig. A korallzátonyok tulajdonképpen élő sziklák. Polipok ezreiből állnak, amelyek a talpkorongjukból kiváló, oltalmazó mészvázba ágyazzák be magukat. Ha a polipok szaporodnak, a zátony évről-évre nagyobb lesz. A korallok nagy része fehér, hisz nem más, mint halott polipok vázanyaga. Az élő korallpolipok viszont nem ritkán élénk színezetűk. Élnek még ott, kék és sárga zátonysügérek, rikító élénk rózsaszín, lila, valamint sárga ajakos halak, élénk fehér-pirosos színezetű tengeri csigák, smaragdzöld kígyókarú csillagok.