Ennek a kistermetű mókusfajnak a bundája nyáron barnásszürke, télen ezüstszürkés árnyalatú. Éjszaka aktív, nagy, kerek szemével, ilyenkor is kitűnően lát. A testét körülvevő, a mellső lábát a hátsóval összekötő, pataguminak nevezett, bőrlebenyt teljes egészében szőr borítja. A nőstény kora tavasszal, 6 hét után harkályok által kivájt odúban kialakított fészkében 2-4 kölyköt hoz világra. A repülőmókus Észak-Amerika fenyőereiben honos, táplálékát tobozok feltörésével nyert magvak alkotják. Szívesen megrágja a nyírfák kérgét, és fogyasztja ezek zsenge rügyeit is. A tűlevelű erdőkben élő repülőmókusok jelentős mértékben szaporodnak, azokban az években, amikor bőven találnak élelmet, a szűkebb esztendőkben az éhezés miatt, azonban populációjuk drasztikusan megcsappan.