Atlanti-óceán északkeleti részén, délre a Kanári-szigetekig és Afrika partjaiig, a Földközi-tengerben és a Fekete-tengerben honos. A kontinentális talapzat fenéklakója, mintegy 150 méteres mélységig. Fél sós környezetben is megél, ezért folyótorkolatok közelében is megtalálható. Populációnál évszakos észak-déli vándorlás figyelhető meg. A nőstény testhossza 2,4 méter, a hímek 1,8 méteresre nőnek meg. Az eddig ismert legnagyobb példány 80 kilogrammos volt. A test elülső része széles és lapos, a hátsó rész vaskos, izmos. A szem feltolódott a koponya tetejére. Alatta helyezkedik el az öt kopoltyúrés. A páros úszok nagyok, laposak. Két hátuszonya van. A cápák közt szokatlan módon a farok úszó alsó lebenye hosszabb, mint a felső. A hát középvonalán időnként tüskesor jelenik meg. Fogaik kicsik, tűszerűek és kevéssé differenciáltak. Színe szürke, vöröses vagy barnás. Általában mozdulatlanul fekszik a tengerfenéken, vagy a homokjában elrejtőzve les zsákmányára, amely halakból, rákokból, és különféle puhatestűekből áll.
|