Néhány hét elteltével a csincsilla neki ered a külvilág felfedezésének - ami ebben az esetben, a ház többi részét jelenti. Ha észleljük, hogy csincsillánk szeretne kijönni, nyissuk ki a ketrece ajtaját, majd tegyük oda tenyerünket az ajtóhoz, hogy kimászhasson rá. A csincsilla először bizonytalan, de aztán örömmel fedezi fel a nagy világot. Az után miután felmászott a tenyerünkbe, jutalmazzuk őket meg, így bíztatjuk, és erősítjük a bizalmát. Mielőtt letesszük őket, jó megbizonyosodni, hogy minden ,,csincsillabiztos-e". Nincs-e rés a szekrényeknél, az ágy alá nem bír-e bebújni. Számos veszély fenyegeti csincsillánkat, még a lakásban is. A legjobb ha egy nagyobb helyet elkerítünk nekik, ahol kedvükre játszhatnak és szaladgálhatnak. Ha felemelve szeretnénk őt visszatenni, akkor azt óvatosan tegyük. Először egyik kezünkkel a hátát támasszuk meg, majd a másikkal alulról fogjuk, és gyengéden öleljük magunkhoz. Ha elszeretne szaladni, ne tartsuk őt vissza, ne üldözzük, várjuk ki még lenyugszik!